Kemenes Gabriella

Kemenes Gabriella Zoé

you know my name, not my story

Apró-cseprö dolgok

SZÜLETÉSI HELY/ IDŐ: 2004. február 16.; Budapest, Magyarország
KOR: tizenhat
BECENÉV: Gabi, Ella; Zoé
SZERET: csoki, virágok, fényképezni, mosolyogni
NEM SZERET: marcipán,
BESZÉLT NYELVEK: magyar, francia, angol
KEDVENC TANTÁRGY: matek
MINDIG NÁLAM VAN: rágó, parfüm, a telefonom
TITOK: volt egy öngyilkossági kísérletem, idén nyáron
FÉLELEM: valaki összetöri a szívemet, még ennél is jobban
CSOPORT: 11. a
KEDVENC ÉTEL: sült krumpli rántott hússal
SZERELEM: Borsos Péter
ANYA: Kemenesné Balcsik Enikő
APA: Kemenes Dávid
TESÓK: nincs egy se
ÖT SZÓ RÓLAM: csendes; mosolygós (mostanában nem annyira); okos; makacs; lelkes; vicces
PLAY BY: Emma Watson
HÁZIÁLLAT: egy albínó nyuszi, és a Poppy/Polly névre hallgat
VALAKI AKI NAGYON FONTOS: Narcisse Decroiax; Borsos Péter
PÉLDAKÉP: Coco Chanel
KEDVENC ZENÉK, EGYÜTTESEK, ÉNEKESEK: Ivan & the parazol; Marina & the Diamons; Borgore; Rita Ora; Fun; Irie Maffia
KLUBOK: i <3 music; anglia<3; Coco Chanel fanklub
KEDVENC SZÍNÉSZ/SZÍNÉSZNŐ: Adam Sandler
ISKOLA: Szent Johanna Gimnázium
ÉVFOLYAM: 11.
OSZTÁLY: a
MÉG VALAMI NAGYON FONTOS? szeretek lefekvés előtt valami ijesztőt olvasni.

A föprodukció!

Vesztettem. Pletykáltak rólam. Kiszorítottak, azt hiszik én vagyok az, akire nyugodtan rá lehet borítani az ebédedet, akit nyugodtan kibeszélhetsz a háta mögött, aki megérdemli, hogy mindenki eltávolodjon tőle.
Nyáron volt egy kis fogadásom, a tárgya lényegtelen, ami sokkal inkább fontosabb, hogy vesztettem. Ki kellett néznem három 12-est egy házibuliban, akiket aztán berángatok egy üres kis szobába. Nem volt hozzájuk semmi kedvem, de tartom magam a szavamhoz. Szinte biztos voltam benne, hogy nyerek, ezért is mentem bele ebbe az egész fogadásosdiba.

Horváth Dániel
Az első fiú. Már az elején leittam magam, hogy képes legyek megtenni. Őt nem is én szemeltem ki, hanem odajött hozzám.
-Másoknak is hagyhatnál abból a vodkából. - tisztán emlékszem a szavaira és hogy mennyire megijesztett. Hátrafordultam, kezemben egy vodka-naranccsal.
-Másokat is meg kellene ijesztened. - azzal lehúztam a maradékot és mentem táncolni. Dani követett, velem táncolt. Az azelőtti nap szakított a barátnőjével, aki szúrós szemmel nézett engem. Be voltam rúgva, hagytam, hogy a fiú magához szorítson és együtt mozogjon velem. Szembefordultam vele, úgy táncoltunk tovább. Pár perc múlva már a lépcsőn felfele mentünk, közben el sem szakadtunk egymás ajkaitól. A szobába érve nem haboztunk, tudtuk mit akarunk és meg is tettük. Ő volt az első a három közül.

Kádár Áron
Áronnal sokszor beszéltem az elmúlt hetekben. Tetszik neki egy lány és tőlem kért tanácsot, hogy szedje fel. Hála nekem elég bátorsága volt ahhoz, hogy elmenjen a lányhoz és randira hívja. De a lány nem volt egyedül, ott volt a barátja is, a szülők meg sehol. Képzelhetitek mit csináltak ők ketten.
Áron is ott volt azon a bulin, behívtam beszélgetni az egyik szobába, mert tudtam, hogy beszélgetni akar valakivel én meg pont ott voltam. Akkor még nem fordult meg a fejemben, hogy ő legyen a következő. Részeg volt ő is, maga alatt volt. Mosolyogva megöleltem és csak akkor jutott eszembe, hogy tudnám jobban megvigasztalni. A nyakába csókoltam, majd ajkaimat szájára tapasztottam. Ellentmondást nem tűrően ültem bele az ölébe, döntöttem hátra az ágyban, csókoltam. Ő volt a második és az estének vége is lett.

Tudom, háromról volt szó, de a harmadik történet még nem állt össze a fejemben. Nem voltam részeg, csak egy kicsit voltam beállva. Talán sokat szívtam, talán csak rossz volt, nem tudom. Rosszul voltam, nem tudtam, hogy hol vagyok, hogy kikkel vagyok. Járkáltunk a városban, ültünk a metrón, aludtunk. Aztán reggel lett. Egy puha ágyban ébredtem egy ismeretlen szobában. Mellettem csak egy ember volt, akinek még a nevét sem tudtam. De a Szent Johannába járt, ebben biztos vagyok, mert már láttam. De a nevét akkor sem tudtam. Ő az a tipikus csendben meghúzódik mások árnyékaiban típus.

Egy buta kis fogadás és már csak egy barátom maradt. Ezt vegyem egy új élet kezdésének? Narcisse a legjobb barátnőm, aki nem hallott a pletykákról, neki elmondtam az igazságot. Peti... ő csak Peti. Az a srác, akit szeretek a távolból nézni, aki ha a közelemben van nagyon erőlködnöm kell, hogy ne mosolyogjak feltűnően. Ő az, aki talán nem utál, nem ítél el. Mert nem hisz a pletykáknak, mert tőlem akarja hallani mi történt? Nem tudom, de ő nem úgy néz rám, mint a többiek, ő nem nevet rajtam hangosan, ő nem olyan, mint a többiek. Ő teljesen más.